A pályázatról

A pályázati projekt címe: Diszruptív technológiák kutatás-fejlesztése az e-mobility területén és integrálásuk a mérnökképzésbe

A (fő)kedvezményezett neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Konzorciumi partner:

• Szegedi Tudományegyetem
• Neumann János Egyetem

Támogatás összege (Ft): 1 148 960 014 Ft

A projekt megvalósítási időszaka: 2017. január 1. -  2020.06.30.

A támogatás intenzitása (%): 100

 

Összefoglaló a projektről

A pályázat célja annak elősegítése, hogy a pályázatban résztvevő egyetemek képesek legyenek olyan – elsősorban közös – kapacitások kiépítésére, tudásbázis fejlesztésére és kutatási folyamatok kialakítására, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi innovációt szolgáló és a K+F szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtását, valamint kutatói utánpótlásuk biztosítását. Teszik mindezt az S3 Stratégia

• „Tiszta és megújuló energiák”, valamint „Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák” ágazati prioritáson belül, a regionálisan meghatározott kutatás-fejlesztési területeken, úgymint különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák,

valamint az Irinyi Terv kiemelt ágazati fejlesztései közül a

• „Zöldgazdaság”-fejlesztés: megújuló energiák terjedését elősegítő hálózatok, tárolókapacitás fejlesztése, „intelligens” hálózatok kialakítása
• Járműgyártás személygépjármű-, autóbusz-, kötöttpályás járműgyártás, elektromos járműalkatrész-gyártás. témákban.

Ezen felül a projekt tudásbázis bővítő, a kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítását elősegítő, a műszaki képzéseket, valamint tudás és technológia transzfert erősítő tevékenységei által kiemelten járul hozzá a Fokozatváltás a felsőoktatásban és a Befektetés a Jövőbe Nemzeti K+F+I stratégia céljainak megvalósításához.

A projektet a BME KJK– kecskeméti telephelyének - vezetésével az SZTE és a Neumann János Egyetem valósítja meg. A konzorcium összetétele híven tükrözi a szükséges és elérhető kompetenciákat.

• A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamos Mérnöki és Informatikai Kara a gazdaság és a társadalom fejlődését jelenleg alapvetően befolyásoló informatikai és mikroelektronikai fejlesztések szakterületeken, míg Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara, a közlekedés - jármű - logisztika integrált hatékony, környezetkímélő és fenntartható rendszer fejlesztése, működtetése szakterületeken rendelkezik jelentős nemzetközileg is elismert oktatási és kutatási tapasztalatokkal. Emellett mindkét kar meghatározó gyakorlattal rendelkezik sikeres technológia-transzfer megvalósításában és vállalkozói szférával való együttműködésben, K+F projektvezetésben és felkészült a multidiszciplináris termék-fejlesztésre, az infó-technológia integrálására, a projekt eredményes vezetésére.

Emellett e két kar kiemelkedő szerepet játszik a tudásalapú intelligens technológiák (okos városi megoldások, intelligens járművek és közlekedés, ezen belül többek között kiemelten például a hibridhajtások) kutatásában-fejlesztésében, valamint azok megjelenítésében a mérnöki képzésben, illetve az egyetemek közti és az egyetemek és az ipar közötti tudástranszfer folyamatokban. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar részéről ennek koordinációját és a projektekben való képviseletét a 2016-ban létrehozott kari szervezeti egység, a SmartPolis Tudásközpont látja el.

• A Szegedi Tudományegyetem három doktori iskolájának bevonásával képes a tudományos, benne kiemelten fizikai megközelítés alkalmazásával továbbfejleszteni a magas szintű mérnöki tevékenységet. Ezt a nemzetközileg is elismert képességet, a tudományos és a mérnöki fejlesztői munka ötvözését a hibrid hajtáshoz szükséges energia-tároló rendszerek fejlesztési példáján keresztül fogja bevezetni a képzési fejlesztési módszertanba.
• A Pallasz Athéné Egyetem a duális képzésének is köszönhetően magas szintű gyakorlati tudással rendelkezik a gazdaság szereplőivel közös képzési és fejlesztési tevékenységek realizálásában, mely elengedhetetlenül fontos része a tervezett projektnek, a gazdaság szereplőivel közös képzési és fejlesztési folyamatok kialakításának, oktatásának és alkalmazásának.

A projekt megvalósítása során egy olyan három intézményre kiterjedő komplex, program kerül megvalósításra, ahol:

• a partnerek kutatási, oktatási együttműködése keretében új tudásbázisok alakulnak ki
• nagyértékű kutatási eszközbeszerzés következtében javul nem csak az intézményeken belüli, hanem az intézmények közötti kutatási feltételrendszer – eszközmegosztás
• mentorrendszer bevezetésével, közös képzések, tréningek tartásával, új együttműködések fejlesztésével erősödik a K+F+I fókusz, az intézmények együttműködéseiben, képzéseiben nő az az enterpreneurship szemlélet;
• a humánerőforrás bővítésével és fejlesztésével, több alap és mesterképzéses hallgató kutatásokba való bevonásával javul az intézmények tudományos és kutatói utánpótlásának feltételrendszere
• a fiatal kutatók humánerőforrás fejlesztésével, kutatói tevékenységük támogatásával (konferenciákon való megjelenés, publikációs tevékenységek finanszírozása, stb.) nő a tudományos produktivitás, a doktori fokozatszerzési arány
• folyamatmenedzsment tevékenység megvalósítása által hatékonyabbá, bővebbé válnak az intézmények tudás-és technológia transzfer folyamatai.
• a pályázat keretében megvalósított rendezvények kapcsán javul az intézmények tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő, tudásközvetítő tevékenysége, nemzetközi beágyazottsága
• közös projektek generálása során megerősödnek az intézmények és a vállalatok, valamint egyéb kutatóhelyek közötti kapcsolatok, kiépül a tudás négyszög (quadruple helix modell)

A szakmai program során további kiemelt célja, hogy elősegítse a hazai fejlesztéspolitikai célkitűzéseknek megfelelően a konvergencia régióban megvalósuló ipari kutatási-fejlesztési és gyártási kapacitásbővülések humánerőforrás igényének kiszolgálását biztosító szakemberképzés kialakítását, illetve bővülését. Ennek egyik fontos eszközeként a BME a régióban létrehozott telephelyének közreműködésével erősíteni kívánja a tudástranszfert a projektben résztvevő egyetemek, valamint az egyetemek és az ipar között (elsősorban a fejlettebb régióból a konvergencia régióba irányulva) különösen a legkorszerűbb info-kommunikációs technológiák és intelligens gyártási folyamatok területén.

 

A projekt kutatás szakmai programjában a kisrepülőgép hibrid hajtás fejlesztésében a 3 egyetem több kara, illetve tanszéke vesz részt. A szakmai program a három egyetem egymást kiegészítő szakmai és tudományos képességeihez igazodva 3 alprojektre lett lebontva.

A projektben közreműködő három egyetem közül kettő fejlett tudásközpontban egy pedig  ipari termelési zónában található. A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia a fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák fejlesztését nemzeti prioritásként nevezte meg. Azon belül az intelligens szakosodási specializációk közt a tudásrégiókban a rendszerszemléletű kutatás, az ipari termelési zónákban az intelligens gyártást jelölte meg. A projekt pontosan ezek ötvözésére készül a termék, a projekt teljes élettartamát (fejlesztést - gyártást - üzemeltetést) egy rendszerként kezelve, új fejlesztési filozófiát kidolgozva, nyílt innovációt és szolgáltatásként felajánlott teljes kutatás-fejlesztés - innováció menedzsmentet kínál. A projekt integrálja a piacvezérelt fejlesztést, a multidiszciplináris tervezést, a smart gyártást, a széleskörű infó-kommunikációs technológiára épülő kutatás - fejlesztés - innovációs folyamatot, üzemeltetést, mellyel a közvetlen támogatják a fenntartható társadalmat, az egészségesebb, tisztább környreze6t kialakítását.

A pályázat által érintett területek %-os hozzájárulása a magyar bruttó hozzáadott értékhez: oktatás 4.6 %, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység - 5,2 %, információ, kommunikáció - 5,2 %, szállítás, raktározás, 6,2 % és feldolgozó ipar - 22,7 %. Természetesen a javasolt projekt csak ezen területek mintegy harmadához kapcsolódik, mivel az oktatáson belül a közlekedés, járműmérnöki, logisztikai, villamosmérnöki és informatikai képzésben generál új szemléletet, új eljárások alkalmazását és alapvetően ezen szakterületekhez tartozó feldolgozóipar, az infó-kommunikációs technológia és a közlekedés - szállítás - logisztika terén javasolja az eredmények bevezetését.

A javasolt projekt legfontosabb és eredményességét biztosító sajátosságai:

• a kutatás-fejlesztés-innováció egy egységes folyamatként kezeli,
• a rendszerek elmélete (systems engineering - korábban katonai szabványként kidolgozott, a NASA holdra szállásának tervezésékor bizonyított és ma már minden jelentősebb járműgyártó által alkalmazott) elvei szerint a termék, a projekt teljes élettartam ciklusát elemzi,
• integrálja a robbanásszerűen fejlődő infó-kommunikációs technológiát a műszaki fejlesztési folyamatokba, a rendszerek hatékony, környezetkímélő, fenntartható működtetésébe,
• ezen elveket beépíti az oktatási, kutatási - fejlesztési folyamatba (útmutatókat, és eljárásmódszereket kidolgozva) és
• az eredményeket nyílt innováció formájában, valamint a vállalkozások számára "kiszervezett" innovációként szolgáltatást ajánlva járul hozzá az eredményesebb kutatás- fejlesztés - innováció folyamatához, a gazdaság stratégiai fejlesztéséhez.

A K+F ráfordítások 54,3 %-át a műszaki fejlesztés használja fel (Nemzeti, 2014). A projekt ezen a területen szeretné növelni a hatékonyságot első sorban

• az egyetemi oktatás, kutatás fejlesztésben új szemlélet meghonosításával, mely alapvetően a termék, a projekt teljes élettartamának az egységes kezelésére épít, valamint
• a nyílt innováció katalizálásával és a szolgáltatásként egyetemekhez kiszervezett innováció, pontosabban kutatás - fejlesztés - innováció folyamat kezelésével.

A projekt szakmai része alkalmas arra, hogy

• a projekt résztvevő elmélyítsék a kapcsolataikat a határ menti partner egyetemekkel (pl. Kassai Egyetemmel),
• diverzifikálják a nemzetközi kutatási kapcsolataikat (pl. a delftiaz aacheni műszaki egyetemekkel, kutatóintézetekkel),
• új partneri és szerződéses kapcsolatokat építsenek ki a magyar kis és közepes vállalatokkal (pl. a Magnus Aircraft Crp.-nel),
• kialakítsák a fejlettebb tudásnégyszöget a tudás négyszög (quadruple helix modell -t, pl. a Magyar repülőiparért alapítvány bevonásával az alapítvánnyal együttműködő repülőipari kisvállalatok igények a jobb megismerése és az eredmények jobb megismertetése érdekében).

A szakmai program kidolgozásakor a konzorcium tagjai tudatosan törekedtek arra, hogy minél jobban segítsék a hazai stratégiai célok megvalósítását.